Egyébiránt (ó de mennyire látszik az államvizsga közeledte a bejegyzések számának felszaporodásán!) tegnap miután frissen beleszerettem Berlinerbe rájöttünk, hogy igazán valós kategóriákat lehet felállítani a férfiúi ízlésem kapcsán – mindamellett persze, hogy mint tudjuk, szükséges de nem elegséges feltétel a szakáll,  (gondolatjel zárójele, hogy utánanéztem az interneten és míg a folikulafíliára huszonnyolc és félezer találatot dob a google, addig csak a magdaléna komplexust [? gondolatjel zárójelének zárójele: nem kifejezetten a Jézus szakállra bukom, inkább az ilyen túllusta borostára vagy körszakállra.] találtam a szakállas férfiakhoz vonzódó nők kapcsán, ami mindössze ötszáz találat). Szóval vannak a:

"Medveformájú lények", akiknek rövid göndör  hajuk van és szakálluk és mackósan gyönyörűek (TrueLove, FeketelovasHerceg, Jack, Berliner)
"Gitáros fiú" kategória, amit azt hiszem nem kell túlmagyaráznom, férfiak hangszerrel, szakállal (Goofy! Pocak! )
"BestSexEver" kategória, akikre valamiért nekem rá van írva, hogy potenciális best sex everök, ezek ilyen fröccsöntött lények, a barátnőim kérdés nélkül kiválasztják őket egy húsz fős férfi társaságból (Kalóz, Walter, Zé a hangya, AzÖrdögÜgyvédje)
Istenem túl sok időm van és túl kevés fiúm...

ps.: átfedések persze vannak.

Úristen, ezek a belgák valóban felfoghatatlanul fínom csokoládét csinálnak!

Tömör, de tartalmas hajnali bormámoros bejegyzéseim mellet azért mindig szoktam reggel is gondolni a tegnapestére és hát most szétvet a boldogság! még mindig tart a mosoly a szám szélén, ami este kilenc körül indult, amikor megérkezett Brüsszel és meglepő módon nem lett vége, mikor távozott, mert akkortájt arrafelé somfordált Goofy és a nagy ólálkodásnak az lett a vége, hogy megittunk pár valamit, elszívtunk pár cigit és négy órakor estem haza. kihalok, ha nem alszom még egy pöttyet. bár boldogan halok ki, ez is igaz.

Vannak dolgok, amik bármilyen messzire is kerüljenek az ember szívétől (akár gyakorlatban, akár elméletben) egy másodperc alatt olyan kis közelivé tudnak válni, mintha nem is mentek volna sehová sem.

Amikor kiderült, hogy TrueLove Brüsszelben marad babázni, leloptam az ajtajáról a nevét, hogy otthon kitehessem, de sajnamajna idő előtt elhagytam. nagy szerencse (mondom mostazegyszer!), hogy nem takarítunk a hökirodában, mert így ma, három héttel később, sikongva magamhozölelve találhattam meg.
aztán mostmeg azzal vádolnak, hogy én a tanárokra bukom.
nem is értem.
hát nem mindenki szerint őőrjítően szexi egy fiú, amikor áll és teljes magabiztossággal osztja az észt? ahw!

Valami vicceset akartam írni arról, hogy mennyire nem lehet miskolcon semmitsem kapni (fehér dunhill, jana ásványvíz, feketeribizli lé), de kaptam egy telefont, ami sikoltozós ugrálósra csinált. Babázik basszus, babázik!

Life is good!

De szeretnék én is hejj, jó sokáig élni, például a síp utcában icipici kiskerttel. Mondjuk akkorával, amiben ketten fekve elférünk. például gondoznám a virágokat, meg a te kertedben is :)

Bye bye baby, baby goodbye!

Betekertem a suliba, ami pang az ürességtől – a PR vizsga folyosóját kivéve –, bedobtam a könyveket a könyvtárba, aztán lecsattogtam a hökirodába megnézni, hogy hogy áll a multkori beázás. miután vízmentes környezetet találtam kicsit leültem gépezni és két meglepő dolgot is tapasztaltam: az általam beállított DreschMihály háttérkép még mindig megvan, illetve mind két mappám is: a Nap és a mi ez a rendetlenség az asztalon, ami tele van az összes hökös letöltött cucmákjaival. lapátoltam bele még néhány jpg meg doc filet és most jó hosszan integetek az iskolának, mert egy darabig hellosziaviszlát!
(hacsaknem keddenként továbbra is itt bandázunk TrueLove-val.)

Tag-tenger.

Úristen mennyi mindent kell mondanom! Ilyenkor minden összesűrűsödik, énis olyen masszává válok, mint a vodkás Gummi-Bärchen a műzlistálban. a fiúk meg a kocsmák keverednek a napjaimban, csak A vörös állandó, meg a Zitronen Gösser.
Kalózos-Dűrerkertes-hétfő, TrueLoveos-Kertemes-kedd, Csipetcsapatos-Gödrös-szerda. persze ma sem itthon ültünk, a MagyarParancsot olvasgatva osztani a hellokat a Gödörben, Szeffós kabalaállatunkkal találkozni, hallgatni a multikulti muzikot, szinte otthonos érzés. nem szinte. az is.
otthonosabb mint a HomeSweetHome, ami a hétvégémet már messziről lesi, habzó szájjal, véreres szemmel. várja, hogy hazamenjek és a maradék jókedvemet --amit az eddig felsoroltak kemény munkával összekaparanak-- is felzabálja. kitartás Hawkins, addig még sokat kell aludni.

Kis esti érzés.

Nem tudom hogy van az, hogy fél öt van, és több órás fetrengés, felkelés, naplóírás, visszafekvés, fetrengés, sms írás, fetrengés után, most mégis itt ülök, az ain't no sunshinet hallgatom végtelenítve, és rémes dolgokat érzek. egy olyan fantasztikus este után, mint a mai.. de mit este? olyan két nap után, mint ez a hétfő-kedd? hogy van az, hogy sosem elég semmiféle csoda az életembe? hogy lehetek összefacsarodott szívű olyan dolgok után, amitől még a bőrömön is érzem a szikrázást?

FuckyeahDay!

Olyan bizsergetően tevékeny(?) napom volt. legalábbig én annak éreztem.
lubickoltam egy hasonló lény személyiségének mirror-pontjaiban; a mérhetetlen, végtelen, határtalan lehetőségek tárházában; a rövidtávú jövőképem opcióiban; a szellemi pezsgésben; no meg egy göndörhajú mackóforma lény figyelmében. aztán hazáig lebegtem a prémcsíkos-kapucnis mellénykémben -effektíve süketen és szemellenzősen-, mindezt úgy, hogy nem a státusztalan szerelmiéletemen rajongtam, hanem igazi húsvér embereken és lehetőségeken!

Nicsak, ki beszél?!

Mostanában sokat gondolkodom rajta, h újra lehessen kommentelni ezen a jóféle kis játszótéren. ahogy nézegettem magamat, időközben megszűnt az alapja ennek az egyoldalúsított kommunikációnak. ami jó. de most már olyan félelmetes lenne azt mondani, hogy tessék gyermekeim az úrban, mondjátok! alszom erre még.

Like Like Like!

Kémeim jelentették, hogy TrueLove parafatábláján 3 dolog van: egy bringázz a munkába plakát, egy hópihe meg egy dobozka. hát milyen nagyon szeretem én ezt a mackópofát. ő is kedvel engem, biztiguszti!

Aszomszédsrác.

Aztán ma csacsogtam a szomszédfiúval, mert ő, a Puch bysikkelje, Sandy és én egyszerre értünk haza és azt hiszem konklúziónak tekinthető, hogy több bringás fiú kell a világomba. erről jut eszembe ma azt kellett megint konstatálnom, hogy már ugyan érzelmileg alig vagyok involved TrueLoveval kapcsolatban (csak néha néha lángolok fel: ha meglátom, ha új a haja, ha a feneke után biciklizem ilyesmik), de még mindig megnézem az összes kicsit hosszabbra engedett nyergű paripát, hogy nem e az övé. de általában nem.

LikeFun. AzaTanárikar!

TrueLove: például, például, nem tudom, mondjatok példát!
Mormócka: bármelyik!
TrueLove: ígyvan, akármelyik, köszönöm!

WhatKindOfMagicMushroom?

Aztán ma majdnem leestem az ágyról mikor megláttam, hogy Adonisz művésznevén TrueLove a barominagy megfeledkezésem ellenére, csak visszafurakszik a buksimba. próbáltam értelmezni amit látok, de problémás, valljuk be problémás. azt hiszem leíró jelleggel állíthatjuk, hogy a jelerősség jó, részemről legalábbis biztosan és azt is, hogy a kapcsolat nem biztonságos.
már csak azt kell megfejtenem, hogy hogyan találom meg a 802.11n sávot a csatornámon és máris van egy férjem két gyerekkel.

Apám a hős. Stuff. Kaja. Mú.

Mit mondjak, itt iszom Apám a hőssel az év borát, vagy ahogy ő hívja a miki borát és rá kell döbbennem, hogy ez nagyon erős. Ő mókázgat a vadiúj softboxával én meg nyavajgok már megint, hogy nem tudom türtőztetni magam, sebaj, legalább este jól elmegyek dreschre egyedül. jaj hát előkerült az oktobox is, én meg inkább kifestem a körmöm sárgára, mert legalább törpénik velem is valami vidám, hamár megfőztük a székelykáposztát de nem eszünk. ez a nap egy táplálékbeviteli csőd. ha hazamentem lesz kép is paparazzi módra csináltam.

Jajmilyennapomvoltma.

Osztán ma felhívtam az összes felnőtt ismerősömet (elég díszes társaság: barátok, apukák, tanárok) és épp egyik sem ért rám -legnagyobb sajnálatomra- de utána kaptam rózsaszín meg kék nyulas képet és Ms.Salvador azt mondta, hogy szerdán hamarabb jövök haza, sütök neked palacsintát aztán megduglak, amire nagy egyetértéssel bólogattam, hogy hát igen nekem is mondhatná ezt egy/a/néhány de inkább a fiú, meg elpakoltam a karácsonyt is dobozba, de nemtöltök fel ide több képet már, mert unom. azért a fészbúk pretty good stuff albumba csak belefér.

BloggerPower. Fakebook. Fun.

Mekkora kúl, hogy likeol a nyúl a fejlécben? Ugye.
Remélem az elmesélt történet szálait egyedül is felgöngyölítitek és nem kell hozzá clue.

MekkoraLike. BestGift.

Hát ha fiút nem is, de a fiútól smst azért hozott a jézuska/télapó a fa alá. Dehát valljuk be a legcsudijóbb susmusok egyike, mikor valaki aszongya, hogy életbenhagyta a rénszarvasodat, de a többi mézeskali fínom volt!!