Tömör, de tartalmas hajnali bormámoros bejegyzéseim mellet azért mindig szoktam reggel is gondolni a tegnapestére és hát most szétvet a boldogság! még mindig tart a mosoly a szám szélén, ami este kilenc körül indult, amikor megérkezett Brüsszel és meglepő módon nem lett vége, mikor távozott, mert akkortájt arrafelé somfordált Goofy és a nagy ólálkodásnak az lett a vége, hogy megittunk pár valamit, elszívtunk pár cigit és négy órakor estem haza. kihalok, ha nem alszom még egy pöttyet. bár boldogan halok ki, ez is igaz.