2018. augusztus 17., péntek

Csak a pózerkedéstől mentsen meg a jóisten!
Ha már magammutogatás, hát legyen az tudatosan mondanivalómmal teli.

2018. július 24., kedd

Felnézek rád, lám nyílt vagy és őszinte.
Ha boltot képzelek, hát a szájad íze szerint valót.

2017. november 10., péntek

Erős kapcsolat a miénk — a fiúm szerint azért, mert mindent megtudunk beszélni. Igaza lehet, de azért a tűzhely és a konyhapult közti résről inkább még ne beszéljünk!

2017. november 2., csütörtök

Legnagyobb meghökkenésemre a magammal szembeni csalódottságtól kimegy belőlem az erő és elalszom. Remélem ilyenkor álmomban legalább fel vagy megold valamit az agy, különben kész időcsapda a jövő, ha ezt komolyan vehetem.

2017. szeptember 11., hétfő

Napfényben fürdő lombkoronákban kergetőző mókusokként könnyedén cikkantunk át a hőhullámon. Lassan körbeérünk, vágyom tudni, hogy tud e új lenni a szép. 
Készülhettem volna az őszidőre.

2017. július 12., szerda

Két szög. Legutóbb ennyi munka tellett tőlem -- mit ne mondjak a keresztbe szalma öt dindanos mestere voltam, lám meg is lett az eredmény -- jubilálok.
Ha úgy hozná a sors, hogy idén lélekemelő ügy perdülne odalenn, ám legyen.
Kész vagyok újra mindenen nevetni!

2017. június 15., csütörtök

Nos tessék; nyár!


2017. május 15., hétfő

Kínosan lassan indul a nyár: várat az aszfalthő, majd kíméletlenül nyakunkra ül. Ma kávé keveredik festékkel, holott tegnap még szirmok bontotta illatköd lengte be a teret.

2017. május 12., péntek

Orgona, jácint, liliom!
Melyik varázsló kertjébe keveredtem?

2017. március 3., péntek

Lúdbőrzöm.
No nézd, képzeletemben simítom szemöldököd, vasút kovácsolta felkarod, véknyád! S mégis, felmarja lelkem a magány, mint a rozsda; szétperg hitem, lángjukat vető ezerárnyú narancs darabra.
Szemet húnyok félszemen, hadd bízzon a lélek valóban: állkapocsfeszület, hátha feloldoz a jóisten.

2017. február 23., csütörtök

Sakkot adott!  Érzem rögvest a lépéskényszert.
Átlósan előre, mellé?

2017. február 20., hétfő

A pisztrángok a vászontáskából nézik, ahogy veszek még a gomolya mellé májkrémet is, nehogy az forduljon elő megint, hogy véletlenül elszokom valamitől, amit nem én nem eszem meg. Aztán tudja isten végül a halakkal mi lesz.

2017. január 30., hétfő

Próbáltam eszméletvesztésig enni magam, de csak nem történik!
Ha engedném, ahogy tetszik, tán nem cukormérgezésben akarnék oldódni.
Lovak közé a gyeplőt?

2017. január 9., hétfő

Zajlik a Duna, s zajlom én is. Karcolják egymást a jégtáblák, ahol eliramlunk egymás mellett.
Elemeket veszek ki a hűtőből, és joghurtot teszek a helyükre.

2017. január 6., péntek

Kis csacsi vagyok még, akkor is ha belül már öregnek, érdesnek és mattnak érzem magam. És ez veszettül jó hír!

2016. december 31., szombat

abúzív kapcsolatokkal való végső leszámolások száma: végrevalahára egy
dohányzás nélkül töltött hónapok száma:hat
ebből konstans készenléti hónapok száma: viszont három
miskolcon töltött órák száma: megint nulla
abszolvált félévek száma: teringettét, sajnos ez is nulla!
anyával töltött órák száma: vagy 48!
munkahelyhalmozásaim száma: három 
csajlakásba költözések száma: egy
a csepelbringám ellopásainak száma: kettő
azoknak a bicikliknek a száma, amiket én loptam el: fiktív kettő
kihagyott bánkitó fesztiválok száma: egy
a gorillák törzsével töltött fesztiválok száma: jaj de kettő
külföldön töltött órák száma: majdnem száz! (ezúton is kösz a szöktetésért srácok!)
szemfényfesztő gitár-csodában töltött hónapok száma: az uccsó kettő

a jövőévvel kapcsolatos fogadalmaim száma: egy pár...!
mert 2017-ben i'm gonna behave myself!

2016. december 30., péntek

Fínom, símogat, dícsér! Volt lehetőségem ezeket próbálni testen, (adná az ég!) óév  alkotta délibábokat hittem el. Szólóm helyett, próbáltam megint a duót, s lássuk be, még mindig kevésnek minősülök zeneileg.

2016. december 13., kedd

Tárgyaim tengere temetne maga alá, ha hagynám, ha hatalmat nem gyakorolnék épp tenmagam felett. Aggódtam régen, h ki fogja cserélni alattam a földet, ma azon aggódom, hogy merhetek é gyökeret ereszteni valaha is.

2016. december 8., csütörtök

Egy üveg russian standardet markolva jegelem a kezem.
Holnap költözés, ma égési sérülés, a múlthéten kerékpárbaleset, az előző hónapban telefontörés, féléve a szakítás. Meghúzni ezt a palackot több okom van, mint szorongatni.

2016. november 25., péntek

Nagyanyám nyakláncának szemeit szedegetem a padlóról idén úgy, mint a konfettit szokás.
Harsány kékje viharos nyári kedvemhez illett, le sem akart szakadni rólam! Mígnem ősz véget vetett az őrületnek, azóta sepregetéskor a koszból válogatom az égkéket.

2016. november 12., szombat

Idén illik hozzám a dzsessz! Ritmusaink összetartanak, nem aggódom. De a hangsúlyaimra mindég szerettem ügyelni -- kétségtelen, vad bátorsággal én magam toltam el őket.

Fenét! Én illek őhozzá.

2016. november 5., szombat

Nyugtasson a tudat, jól sejtettem: nem vagyok még kész. Rá kell jönnöm, hogy a csokoládés őrület honnan tör fel és hogyan tehetem értelmezhetővé.

2016. október 31., hétfő

A hátad, ahogy megyek utánad lefelé, azon az átkozott pank lépcsőn -- az őrületbe! Nehéz nem gondolni vele. Grafit-végem képes csak!

2016. október 27., csütörtök

A szakdolgozat témája pörög köröttem, mármár bennem; nem lenne szabad engednem a munkám, a szerelmem vagy a virgonciám terelni. Olyan nyáj akarok lenni, ami értésből mozdul?
Szotyola fordulj ki!

2016. október 22., szombat

Feddőn szólt máma rám a zongorista, hogy ha jelzek, kaphattam volna szakmai jegyet -- nevetve kérdeztem, hogy melyik szakmám érdemli ezt. Szerencsés csillagzatomat jegyzi, hogy ugyanaznap még egy Fireballt is kaptam a megfelelő activity kártya felmutatásáért.

2016. október 14., péntek

Új lovamnál egy a szempont apámnak, a fék fogjon, csak megállni tudjak!

2016. október 11., kedd

Reflektorfény után a hirtelen feketeség még a rovarokat is megszédíti.. hát még!
No de sebaj, a homálylény figyel -- tudom ezt rég --, most épp arra, tán mégiscsak jöttem én valahonnan, eltagadhatatlanúl. S mik érhettek utamon eleddig?! Ideje, hogy én kérjek elnézést.

2016. szeptember 6., kedd

Megpördülök a sarkamon és majd szikrát köp a kő, ahogyan újra földet érek.

2016. szeptember 5., hétfő

Dzsessz korszak

Tán már kevésbé mindegy, hogy s mint fogyassza' a nagybetűst, az a bizonyos 'pszeudo' férfiember. most lá'm csak mennyi ideig voltam képes, egészen másvalaki életét fogyasztva élni. fanyar humor kell legyen az enyém, no, ha ilyen kínban kell fogannia.
         valahogy a dzsinn 'n' tonik tűnik a kézenfekvő megoldásnak.


2016. szeptember 1., csütörtök

Lehet, hogy most a hajamban van az erőm és ha majd levágom, akkor abban lesz.