A bánkitó fesztivált szeretni való szeffósok lakják. de tényleg. mindenki cuki és kisebbségi és elfogadó és öntevékeny és önkéntes, és millió gyönyörű férfi fixiken (még énis azon!), és napsütés és repohár és sok kedves ember. ez a fesztivál szexi.

az abc végi férfiakról annyit, hogy én mint hasznos kis hangya, ma már nagyon hiányoltam a másik hasznos kis hangyát. a W idealista naivizmusa gyönyörű: felépített és megfontolt, a fixije és a táskája bugyiletépős, de mégis, hogyhogy hogyhogynem, 4ssel jöttünk haza, akinek a meglepő dallama még mindig oda-oda réveszt a tegnapba.

és most nem próbálom meg leszüretelni az internetet, hanem inkább alszom, egyébként is, felfáztam és a héten el kell adnom egy lakást. szeretem magam hontalanná tenni.

Mivel mióta diplomás vagyok egy icipicit világítok a sötétben nem találkoztunk Mr. Kultantróval, ezért bevettük a legközelebbi kedvenckocsmámat, ahol – nemmellesleg holnap reggel kávézni fogunk a franciával – természetesen megjelent az egyik egybetűs férfiember az abc végéről. nincs tanulság, csak szemléltetni akartam, hogy milyen könnyen vagyok zavarbahozható és ezzel párhuzamosan milyen az én szerencsém.

Néha azért azt gondolom, hogy kis ribanc a szívem. mert, amiről elhiteti velem, hogy néhány cigarettával elbír, arról álmomban kiderül, hogy térdremegést kapok egy lazább fuvallattól is. aztán élőben pedig, újra mosolygó kis hős vagyok. hát nem lehet ez követni. mi ez tőle, ha nem ribancság?!

és akkor most nem írok arról a plusz fizikai terrorról, hogy a 9.50es vonatom 13.54re ért pestre, és a maslowpiramisom alja helyett (zuhanyzás, alvás, evés) le kellett mennem a jelenbe netezni (ahol találkoztam Mindenkivel), mert itthon három feri rakta be az új ajtót (kettő szendvicset evett, egy meg habarcsot kevert) és még nem voltak kész a tegnapi melóval. arról a kétórás takarítanivalóról meg már tényleg nem is beszélek, amit maguk után hagytak. a ferik már csak ilyenek. manágerek. én meg mosrt végre bedőlhetek a jólmegérdemelt ágyamba.

A brüsszeli férfiak gyönyörűek! legalábbis az ep-ben lévők szinte kivétel nélkül mind azok. ennek ellenére, amint egy kis internethez jutottam (nem elhanyagolható cirkumstancia(sic!), hogy a pultnál ülök, borral és netezem. fuck bruxelles, stay the same!) rögtön megnézegettem az abc végén lévő egybetűs férfiakat az interneten, hogy milyen szépek és miket írtak és egyébként is hazahúz a szívem. pedig holnap délben a magyar twitterhős egyórakor vár az irodájába. milyen kár, hogy itt meg nemlehet dohányozni. megyek is.

A női nem nevében beszélhetek azt hiszem, mikor kijelentem, hogy örök kérdés marad számunkra, hogy a férfiak vajon ugyanannyira konspirátorok-e egyes mondataikkal, mint mi nők? vagy igazából ők csak mondják, ami eszükbe jut, mindenféle szándék, mögöttes tartalom vagy stratégiai megfontolás nélkül?

Az ötös diplomámban az a legjobb ahogy a kiscsaládom megdícsér.
apa hívogat, helamama diktál, traktorka ismétel: nagyon ügyes vagy, nagyon gratulálok, nagyon okos vagy, nagyon büszke vagyok rád – mondja a két éves húgom. kell ennél több?
hát azért ma még futtában el tudtam volna mesélni egy-két az abc végén sorakozó férfiúnak az örömömet.

Egyébiránt (ó de mennyire látszik az államvizsga közeledte a bejegyzések számának felszaporodásán!) tegnap miután frissen beleszerettem Berlinerbe rájöttünk, hogy igazán valós kategóriákat lehet felállítani a férfiúi ízlésem kapcsán – mindamellett persze, hogy mint tudjuk, szükséges de nem elegséges feltétel a szakáll,  (gondolatjel zárójele, hogy utánanéztem az interneten és míg a folikulafíliára huszonnyolc és félezer találatot dob a google, addig csak a magdaléna komplexust [? gondolatjel zárójelének zárójele: nem kifejezetten a Jézus szakállra bukom, inkább az ilyen túllusta borostára vagy körszakállra.] találtam a szakállas férfiakhoz vonzódó nők kapcsán, ami mindössze ötszáz találat). Szóval vannak a:

"Medveformájú lények", akiknek rövid göndör  hajuk van és szakálluk és mackósan gyönyörűek (TrueLove, FeketelovasHerceg, Jack, Berliner)
"Gitáros fiú" kategória, amit azt hiszem nem kell túlmagyaráznom, férfiak hangszerrel, szakállal (Goofy! Pocak! )
"BestSexEver" kategória, akikre valamiért nekem rá van írva, hogy potenciális best sex everök, ezek ilyen fröccsöntött lények, a barátnőim kérdés nélkül kiválasztják őket egy húsz fős férfi társaságból (Kalóz, Walter, Zé a hangya, AzÖrdögÜgyvédje)
Istenem túl sok időm van és túl kevés fiúm...

ps.: átfedések persze vannak.

Nem tudom, hogy működik ez a férfiak és a nők között. lett volna itt egy 'de' a mondatban, vagy valami hasonló, bár igazából ez a kijelentés így helytálló. nem tudom. pedig, ó hello.

beváltatlan ígéretek várnak sorban a pulton
ma csak ennyit mondok.

Vannak ilyen fajtájú vendégek, akik az első látásra vonzzák magukhoz a pincéreket. Mindig akad valamely megbeszélni való közös témájuk; ha más nem: egy lóversenyújság a zsebekben, amelynek hírmondásait megbeszélni lehet. Úgy vagyunk az ilyen pincérszerelemmel, mint bizonyos nők a macskákkal, amelyek az egész környékről felkeresik a bizonyos nőket, ha valahol megtelepednek.
(Krúdy: Boldogult úrfikoromban)

bizonyos nő lennék, bizonyos pincérrel. olyat lehet?

Egészen furcsa vagyok, rendesen nyügizek a Mostban, hogy maradjunk/ne maradjunk – kis bizonytalanka vagyok, hogy merthát a lover így meg úgy, hátha mégis mosolygok, ha látom –,de amint kilépünk a kapunk és a Göndörke felugrik a bringám csomagtartójára sikítvanevetős hangulat lesz, mi leszünk a Kazinczy utca rémei. Üzletvezetőúr még ajtózárás előtt beenged minket a Jelenbe, még egy kört is kapunk, meg sok sok szóviccet, ilyen hometown ez. lehet, hogy mégsem kéne nekem onnan soha kimozdulnom.

Ma a húgommal voltam.
Tulajdonképpen itt vége is lehetne a bejegyzésnek, mert ez mindent leír.
Az összes csúszdázást, hintázást, fagyit, puszit, kacagást, símogatást, ölelést, apát és helamamát, és göndörkét és azt a mozdulatot, amikor a világon legjobban szeretett lény piciny mancsával belepacsizik a pultosom tenyerébe. ma leegyezettem egy szipcsiszupcsi interjút, még sissoval is leveleztem(!) és sütött a nap és lett pénz és jó a könyvem és mit mondjak még drágáim? van az indokolatlan jókedv, meg van az, amikor minden a maga egyszerűségében csodaszép. denevér ide vagy oda. na ez ilyen nap volt. Traktorkával. Zével. Semmi extra, szimplán csak jó.

Igazából tegnap végre(?) tudatlan kislánynak éreztem magam egy fiú mellett olyan dolgokban, amiket imádok. merthát valljukbe, tulajdonképpen bárkinek eltudnám nézni a merida biciklijét, ha hvgt meg narancsot olvas, meg úgy falja a könyveket, hogy nem tudok vele lépésttartani, hogy ha otthon van színházban, fotóban és még zenész is. azt meg hát már meg se említsük, hogy alkoholt szolgál fel.
szóval az a sok minden, amit elvárok egy fiútól az benne megvan és ráadásul közben nem félek tőle, hogy ne találná meg a sliccén a gombokat (márúgyértem, hogy nem egy elveszett kis nyulambulancia).
és a tetejébe még dögös is.
de mit is akartam ezzel az egésszel konkluzálni?

Jaj egész nap erre vágytam, hogy buta mémet tölthessek ki, csak meggátoltak ebben mindenféle apukák, meg pultosszerelmek. milyen rossz már nekem.

1. Melltartóban alszol?
Nem mondanám, hogy ki az a hülye, aki melltartóban alszik, de annalájtnál valaki bekommentezte, hogy Carrie Bradshaw (ne haragudjatok, ha typo van, de nem voltam hajlandó utána nézni, hogy írják), amire csak azt tudom mondani, hogy meg is érdemli.

2. Zokniban alszol?
nem.

3. Inkább egyedül aludnál, vagy valaki mással?
Kiskifli.

4. Szereted a drámát?
drama,drama,drama. amúgy nem, nyugis életet szertnék gyerekkel, kutyával, fiúval. nem feltétlenül ebben a sorrendben.

5. Lányos lány vagy?
Hát, egyrészt nagyon nem. másrészt meg nagyon igen. ez egy hülye kérdés.

6. Kit öleltél meg utoljára?
Apám a hőst, az ő nagyszerű erőművész pólójában.

7. Kicsi vagy nagy táska?
Kicsi. Télen nagyobb.

8. Alacsony vagy?
Igen. és kerek.

9. Szeretsz most valakit?
Nem. De én mindig rajongok valakiért. (ha nemszerelmesdisen, akkor persze! például a húgomat)

10. Van a Facebook-jelszavadnak bármi köze egy fiúhoz?
Van, az elmúlt öt évben mindenhol a Pocakos jelszavam van, ahol nem a szülinapom.

11. Zavar, ha piszkos a zoknid?
Nem vagyok egy nagy zoknis. már.

12. Önteltnek tartod magad?
Nem.

13. Felöltözöl Halloweenkor?
Sajnos nem, pedig szeretem az ilyen hülyeségeket. Sluty pumpkin!

14. Be tudod úgy hajlítani valamelyik végtagodat, ahogy a többiek nem?
A vállamat tudom pattintgatni, does it count? meg műtét előtt a bokáimat.

15. Melyik a legfurább hely, ahol aludtál?
Ö. nem emlékszem, aludtam.

16. Megfogta valaki a fenekedet az elmúlt huszonnégy órában?
Nem.

17. Pletykálnak rólad valamit?
Tudja pék.

18. Szólítasz bárkit a vezetéknevén?
Teljesnéven inkább. vagy vezetéknév becézve.

19. Milyen színű melltartó van rajtad?
Fehér alapon kék-szürke-bordó csíkos.

20. A sötét vagy a világos hajú fiúk (ezt átírtam) lányok tetszenek jobban?
Sötét rövidhaj, szakáll, bicikli, könyv, koncertjegyek, bor. már ezerszer megbeszéltük.
z
21. Mit tegyen egy srác, hogy megkedveld?
Legyen okosabb, mint én. és a fent említettek sem ártanak.


22. Van most legjobb barátod?
Konfúziós bűbájban szenvedek a kérdést illetően.

23. Összetört már a szíved valaha?
Szerintem ez teátralizmus. volt már szar, de kijöttünk belőle.

24. Gondolkoztál már plasztikai műtéten?
Nem.

25. Elégedett vagy az életeddel?
Sosem vagyok, nyilván ez tol előre.

26. Csábították el már tőled a fiúdat?
Nem.

27. Ugrottál már ruhástul medencébe?
Nem.

28. Inkább fiú- vagy lánybarátaid vannak?
Ö lány barátaim vannak, de most sok körülöttem a pultosfiú. de azt hiszem ők nem igazi barátok. még?

29. Pofoztál már meg srácot?
Igen, de hülyeség volt, meg nevetséges is, nem is csinálom többet.

30. Mitől félsz a leginkább?
A magánytól, attól, hogy buta vagyok, és sikertelen leszek, hogy soha többet nem lesz már rendes kapcsolatom az anyukámmal, hogy engem soha senki nem fog szeretni, hogy szarul csinálom az életem. semmi extra, emberi gondok.

31. Sírtad már magad álomba?
Nemhiszem.

32. Volt már, hogy egyszerűen sehogy se tudtál kirázni valakit a fejedből?
Most of the time én így rajongok.

33. Hiszel abban, hogy aki egyszer megcsalt, az többször is meg fog?
Nemtom. megcsalásfüggő, de inkább hiszek.

34. Kívántad már valaha, bárcsak híres lennél?
Nem.

35. Hiányzik most valaki?
A Göndökre, mert egyedül kocsmázni nemfun, a Pultoska, mert épp érte rajongok, a húgom mert rég bandáztunk, meg A Fiú az életemből úgy általában. és anya, de őt még magamnak sem vallom be.

És persze jártunk ma is errearra, puli mr.kultantróval, mika göndörkével ketten, patent meg exfőbérlővel és aztán a persze hometownban találtuk meg azokat, akiket nem is kerestünk. mert ott ült mormócka, meg az ő balachkája, azon reménykedve, hogy hátha arra tévedünk. és lőn! és persze pultosom is befutott, ujjával bordáim közzé, szemével mellkasom alá, papírgalacsinjával pedig a kérdőjelek erdejébe furakodott. hát ha neki ott jó, akkor legyen így. mindenesetre konspirátor-stratéga pozíciómat utálva, ám vállalva állok az úr színe előtt, a háttérben Apey szól, és csak a szoknyámat lengető szél jelzi, hogy az életem valójában nem animgif, hanem valóság, ami kicsit konstans.

A véletlen és priceless találkozások száma ma is növekedett, például egy villamosúttal, amikor is a világ legsweetebb pultosfiúja még úgy nemmellesleg bejelentette, hogy hangmérnök. mikoris ezen blog írója egy elfojtott egy nyikkanást és kérdőn esdekelt az éghez, hogy ugyan valaki válaszoljon már arra, hogy ez a fiú miért akarja a tudta nélkül letépni rólam a bugyit. de aztán csacsogtam tovább, mintha mi sem történt volna. jazzt vett fel. jazzt.

Utálom a véletleneket, amik direktnek tűnnek. ráadásul zsinórban. mert hát az egy dolog, mikor azt hiszed valakiről, hogy nem dolgozik és aztán mégis. előfordul. de mikor tudatosan elkerülöd a fellelhetőségeket, majd hazafelé bandukolva belebotlasz a tulajba, aki beinvitál egy sörre az új hely nyitóbulijára. még ez is előfordulhat, kis eséllyel ugyan, de elő. ám mikor még ide is betéved a úriember is, az nem olyan kedvesen gyomromban pillangós, hanem olyan görcsösen és én ezt nem szeretem érezni. indokolatlan és ártatlan pillangókat szeretnék a gyomromba!

Ajj a mai nap, a mai nap!
már megint leégett a vállam a kocsmámban, végre valahára elolvastam a rushdiet, csacsorásztam a Pultosommal, aztán vacsoráztam Vokálanyunál, ami oh how sweet volt, főleg miután megnéztük AkiNemAlszikot, ahogy címfőszerepet játszik a kőleves című nagysikerű vígoperettben ovi nagycsoportban. aztán hogyhogy, hogyhogynem újfent a Jelenben találtam magam, ahol Pultosom éppen nagyon szülinaposkodott és mindeközben nagyott tévedett abban, hogy meghívott é a csütörtöki páréra vagy sem. majd mondok is neki egy ízletes kis naugyét, pedig ma hát a bugyi is leesett rólam, mert tulajdonképpen: könyv volt nála, kiderült, hogy bysikkelel is rendelkezik, nyilván a borral sincs gond (vbk? tényleg? oh honey), szakálla is van és hát ha még bejelenti, hogy holnap megy színházba/múzeumba én kérem meg a kezét.

Amúgymeg ez a holnaptól jó kislány vagyok történet valahol a sokadik pohár bor és a harmadik Jäger között adta meg magát hétfőn, pedig hát, mint tudjuk, én mostanság igencsak decensen ücsörgök a pultnál, valami mérhetetlen mísszel szívom a cigarettám és iszom A pohár borom, néha gyöngyöző kacagást hallatok és a pultosoknak szúrok félmondatokat, vagy épphogy védekezem ha környezetükből kiragadva hallották őket, mindenesetre semmiképpen sem szoktam részeg lenni. de hát valamikor el kellett kezdeni rombolni a rólam kialakított jó képet. juhé.
Mondjuk tudjuk már rég, hogy ki tehet minderről, fogvatartja a napszemüvegem is, így kínozva a bennem élő másnapos vámpírt, de valahol megbocsátunk neki, ha lesz előrelépés a történetben, nem csak toporgás a pult mellett.

És Budapest ma is varázsolt nekem! gyönyörű Zippo öngyújtót, meg Zaira órát, itthon meg tekergélős fekete nagyujjgyűrűt. csak ámulok, hogy lett ez a sok szép egyszerre!
holnap indul az élet megint, back to work, back to school, back to my rythm. persze azért elcsalingázom arra, amerre nem gond ha csalingázik az ember, hátha nézhetem somolyogva a pult túloldaláról az én szorgos kishangyámat. addig is, holnaptól jó kislány vagyok!