Az egynapos picinyke sütőtököm körülbelül tíz percig mosolygott rám frissenvágott vidám arcával, mikor végre elejtettem és most scarface lett. nem tudom miért látok a scareface haloweentök és az életem között ilyen grandiózus hasonlatokat, de talán hagyjuk is.

És Budapest ma is varázsolt nekem! gyönyörű Zippo öngyújtót, meg Zaira órát, itthon meg tekergélős fekete nagyujjgyűrűt. csak ámulok, hogy lett ez a sok szép egyszerre!
holnap indul az élet megint, back to work, back to school, back to my rythm. persze azért elcsalingázom arra, amerre nem gond ha csalingázik az ember, hátha nézhetem somolyogva a pult túloldaláról az én szorgos kishangyámat. addig is, holnaptól jó kislány vagyok!

Úgyérzem túl hanyagul kezeltem ezt a tető dolgot az előző bejegyzésben, mindenesetre mostanság újra egyre gyakrabban jön elő a bizarr(?) vágyódásom vadidegen tetők iránt, miszerint bejárást kéne szerezni egyre, hogy legyen hol napoznom, meg feelgood, meg éjjel romantikázni, tudja pék, mindenesetre ha már szereztem egyet, fogok tudni mit kezdeni vele.

A viccet félretéve ki kell lassan jelentenem, hogy a karácsony a kedvenc ünnepem. én csordultig tudok lenni ezzel az érzéssel. nincs is annál jobb, mint mikor valakinek két óra huszonnégy percen kersztül (pont a  harrypotter első része) csak az ajándékdobozát csinálom, meg aztán millió hópihét, meg masnikat, aztán jönnek emberek, akikkel megöleljük egymást és kapok például egy csupasz feneket a falamra, meg levelet! és eszünk és miután elmentek a vendégek lomolászunk és kinyalom a fazék alját és hát az a hangulat, ami ilyenkor marad bennem. na az az, ami miatt ez a kedvenc ünnepem.

Ma vettem szép új ágyneműt, fehéret piros virágokkal. Úgy gondolom, hogy a világ, meg az új huzat azt érdemli, hogy lezuhanyozva, frissenillatosan, szép hálóingben fogok behuppanni a kis kuckómba, és elalvásig királylánynak fogom magam érezni! jaj, de Mormócka milyen büszke lesz rám! holnap reggel meg mennyire ugyanolyan kialvatlan-morci leszek, mint szoktam.

Amúgy tegnap az albérletünkben született egy pohár theory: miszerint, minél több poharad van, annál idősebb vagy. vagy fordítva.
mert hát megérkeztem budapestre, egy darab zsiris bádigbögrével és boldog voltam, aztán loptunk borospoharakat, mert nehogymár, aztán hoztam feles poharakat, mert miazhogy, de nehogy már, aztán a gödörből is loptam poharat a víznek, mert a helyzet tűrhetetlen volt és tegnap vettem whiskeys poharakat, mert hát igazán nehogymár!
aztán mikor minél több gyereked van, annál kevesebb poharad.

A vörös vett egy üveg baileyst, én meg vettem hozzá poharat, mert ezt nem lehet Bármiből inni.
ja, meg karácsonyfa illat is lett.

Annalájt megkérdezte mit szeretnék karácsonyra, kicsit nagy a stressz, mert azt gondolja érdekes lesz.

– ahhoz, hogy újságíróként definiáljam magam már iszom, dohányzom, nagyképű és okoskodós vagyok (milyen elbűvölő repertoár), vannak zakóim és jegyzetfüzetem(!) és persze valahol mindig van tollam. de nincs diktafonom, amit szeretnék, lehetőleg usbset.
– van nekem az a 13"-as subnotebookom, őt én kedvelem meg minden, de túl vékony a teteje ahhoz, hogy bedobjam a táskámba meg aztán mellé a kulcsom, ezért folyton azon aggódom, hogy baja lesz. szóval vágyom egy tokra, hogy bátran vághassam be a táskámba. ez a tokra, amúgy  ez elég egy hülye szó,nekem a tok'rák jutnak eszembe róla a csillagkapuból, de azt hiszem elkalandoztam.
– van nekem egy omniás üvegem, aminek a kupakja két hétig vízálló (pragmatikus következtetések alapján) és egyébként is sima üveg ezért gyorsan kihűl, addig viszont égeti a kezemet és még inni sem olyan kényelmes belőle. na ebben hordom én a kávémat. szeretnék egy ilyen 3decis termosz bögrét, lehetőleg üveget, duplafalút, de még a neten sem találtam róla képet, lehet, hogy csak a fejemben létezik.

na nagyjából ennyi dolgot bírtam kiizadni magamból, ezeket is nagy kínkeservesen. szerintem nem jó dolog nekem ajándékot vásárolni, mert nincs igényem cuccokra. cserébe azért elmondom, hogy miket szeretnék nagyon karácsonyra, de ezekkel nehezebb dolgotok lenne, mint a nemlétező termoszbögrével, mert az éppen még létezhet is.
– szeretnék egy karácsonyfát, rajta díszekkel, fényekkel, körülötte barátokkal, mézeskalácsillattal. olyankor van bennem az meghittség meg csordultig érzés, amit végtelenül szeretek.
– szeretnék még egy karácsonyfát, ami alatt a kishúgommal hancúrozhatunk, megnyalhatom az orrát, meg kaphat tőlem egy W(uu)odyt. ez lenne az első igazi ilyen és megvagyok veszve a gondolattól. Apa meg Helamama ne érezzétek elhanyagolva magatokat, természetesen a képzeltemben ti is ott röhögcséltek körülöttünk, ahogy szoktatok, csak veletek már karácsonyoztam, Trakival meg még nem.
– szereték egy haramadik fenyőt is, és mostmár lassan abbahagyom az erdőirtást –én, mint nagy zöldlelkű biciklis lány (biztos földlabdásak!)–, és az utolsó fa köré még nem tudom milyen családot szeretnék, csak anya ott legyen, egyszer se kelljen a pénz szót hallanom aznap este és ne hiányozzon nagyon az a hazug álálet, amit az elmúlt tizennyolc karácsonyomban megszoktam.
– és végül de nemutolsósorban most nem a megszokott fiút masnival kérem, nem kell a bicikli, meg a bor, meg a koncertjegy, hanem most azt szeretném, hogy olyan tudjak lenni, aki ezeket megkapja. nem ám elérzékenyültem! csak a reverse philospohyval akarom átvágni a világot! muhaha!
boldog karácsonyt nekem, gondolom kell mondani neveket, úgyhogy
Aki nem alszik, Lightpost, Göndörhajú lány és A vörös tell us a story!

Szóval, jó érzés volt nagyon, ahogy PéldaképTanárnő bólogatott a válaszaim alatt, meg aztán az is, ahogy elosztogattam az ikeás ujjbábuimat. persze azért annak, akinek igazából vettem: eltettem, és nem hagytam, hogy a martalócok megkaparintsák. amúgymeg az egyik napot jobban várom, mint a másikat.

Régen volt egy piros meg egy kék könyvem, amik  autosztereogramokkal voltak tele. a mai napig nem tudom pontosan mit csinálok a szememmel, hogy a nagy katyvaszba belelássam a mintát, de ha már megvan, akkor minden olyan éles és többet nem tudok szabadulni a látványtól. valahogy így vagyok az életemmel is: beleláttalak.

szóval van ez az új albérlet, ahol a Dalí a bérlő, én meg nem is tudom, talán a megtűrt vagyok. és szóval már egész pofásan nézünk ki, jó sok holmit áthoztunk (kézben), el is rakosgattuk őket, azt mondjuk nem tudom, hogy azzal a másfél zsák sapkával meg kappal mit fogok csinálni, amik szanaszene vannak a lakásban. egyet felvettem, de mondjuk ettől olyan sokkal jobb nem lett.

Biztosan van jobb elköltési módja az ember első olyan fizetésének, amit a dreamjobbal szerzett (például számlák, meg hasonlók), de én az őszi lábaimra gondolok!

Van ez a csillagfülbevó dolog. arra jöttem rá, hogy ő igen igen féltékeny, mert bármikor fiú közelébe keveredem, mindig a szőnyegen köt ki, hogy másnap valaki mezítláb jól belelépjen. de mingid visszatér.

Az augusztus nem a fülbevalók hónapja. a karika, a toll, most meg a csillag. tarts ki kicsi pötty, három nap és megmenekültél!

Arra vagyok kíváncsi, hogy a Szeretlek Nap Puszi Anya tök mennyire lesz rohadt mire visszaérünk pestre.

Ha azt mondom, hogy elhagytam a fülgyűrűmet, akkor biztos van, aki érti, hogy vérzik a szívem, nem vagyok többé egész ember, hogy nem merek kimenni az utcára, mert meztelennek érzem magam és hogy boldogtalan leszek míg nem kapok egyet. mert ilyet csak kapni lehet.

Nem tudok aludni.

Van ez a dilim, hogy nem tudok úgy aludni ha világítanak a ledek éjszaka.
nem tudom, talán olyan földöntúlinak hatnak,  vagymi. de lényeg a lényeg, hogy ezt mindig orvosolni kell lefekvés előtt.
a notebook telepet megfordítom, lovag a dezodorát tette a hangfal elé, a saját hangfalamat leragasztottam, a nappaliban lévő routerre csak rázárom az ajtót, de volt már fiúnak a nadrágjával is eltakarva.
a legnagyobb problémát magának a notebooknak a ledjei okozzák, esztétikai érzékem nyugalmának érdekében nem ragasztom le, de az éjszakai zenehallgatás (amon tobint ne hallgassatok éjszaka, rémálmodni fogtok tőle, norah jones, katie melua, sting meg ezek jók alváshoz, meg a her morning elegance, Aki Nem Alsziktől bármi, jack johnson, damien rice is jó lenne ha nem lenne az a tízperces sípolós csend az egyik számban) de a lényeg, amit mondani akarok, hogy a problémát meg kell oldani alapon, Bob Jaque –aki egy szimpatikus kis babzsák dinoszaurusz még az énekszertárból kimentve–  üldögél egy ideje a ledeken. valljuk be kind of sweet dolog arra ébredni, hogy a kedvenc zenéim mennek és egy bohókás kis dínó bámul. mondjuk egy fiú jobb lenne, de ez se rossz.

Jóféle.

Aztán ma ha puha kerékkel is, de feltekertem a naphegytérre. hát őszintén? nem tudom mi lesz ezzel a Prágába bringával dologgal, ha egy ekkora kis hupli után tíz percig lihegek. de seráfütty kedves szomszéd, majd kiderül ha beborul. amúgy a MagyarParancsban ma is megkaptam a holnapi számot, ami még mindig jó érzés. asszem egy darabig most nem fogok újságot venni. amúgy nagyon vagány ez a gyakornokoskodás, de tényleg. utána a magnóból pukkasztottam egy pilótaszemüveget végre, a gólyatábor viszontagságait rocksztárosan, ám kissé roggyantan viselő régi helyett, meg egy táskát, ami színeiben igen gyanúsan hasonlít az EgyszavasLányéra, de itt is seráfütty kedves szomszéd. most meg lődörgünk A vörössel. például a mélyhűtőben szunnyadó citromos absolut vodka felé.

Miaf?

Morális válságban érzem a világot. egyedül vagyok a rohadt elveimmel. pont emiatt állok mindenkivel szemben. mindenki úgy kezdi a mondatot, hogy én értelek, de. és hát köszönöm, ez mind marhajó, de könyörgöm, legyen valaki, aki velem együtt nem mondja, hogy de.
mindegy, most kishúgomkodok itt Helamamával, aki szerzett marimekko mappákat, úgyhogy öröm van és boldogság. meg persze egyébként is.

Pretty Good Stuff.

Ha már így szóbajött az a nagy kupac pénz, amit az iskolábajárással meg a szociális helyzetemmel keresek, akkor így hirtelen elgondolkodtam, hogy mit fogok venni belőle és az első kb 5 helyen olyan dolgok juttak eszembe, amiket nem lehet megvenni (mú.), de aztán kiizzadtam magamból, hogy vágyom egy féltucat új színes körömlakkra, olyan kúl top gun-os napszemcsire, amim már volt, de rocksztárosra itta magát a gólyatáborban, szép színes szoknyákra, meg sok színes csörgős bokaláncra és persze egy csidicsodás leányvázas bringa a tárgyi vágyaim netovábbja. még dolgozom a listán, mert úgy látom van mit, de ne csüggedjünk, a Mastercard-megfizethetetlen vágyaim közt ott van, hogy űberkúl szórakoztató blogger legyek, csak most kicsit vesztettem a kúlságomból, de ezen az ügyön is dolgozom.