A viccet félretéve ki kell lassan jelentenem, hogy a karácsony a kedvenc ünnepem. én csordultig tudok lenni ezzel az érzéssel. nincs is annál jobb, mint mikor valakinek két óra huszonnégy percen kersztül (pont a  harrypotter első része) csak az ajándékdobozát csinálom, meg aztán millió hópihét, meg masnikat, aztán jönnek emberek, akikkel megöleljük egymást és kapok például egy csupasz feneket a falamra, meg levelet! és eszünk és miután elmentek a vendégek lomolászunk és kinyalom a fazék alját és hát az a hangulat, ami ilyenkor marad bennem. na az az, ami miatt ez a kedvenc ünnepem.