Utálom a véletleneket, amik direktnek tűnnek. ráadásul zsinórban. mert hát az egy dolog, mikor azt hiszed valakiről, hogy nem dolgozik és aztán mégis. előfordul. de mikor tudatosan elkerülöd a fellelhetőségeket, majd hazafelé bandukolva belebotlasz a tulajba, aki beinvitál egy sörre az új hely nyitóbulijára. még ez is előfordulhat, kis eséllyel ugyan, de elő. ám mikor még ide is betéved a úriember is, az nem olyan kedvesen gyomromban pillangós, hanem olyan görcsösen és én ezt nem szeretem érezni. indokolatlan és ártatlan pillangókat szeretnék a gyomromba!