Lehet, hogy lassan visszaállnak a dolgok a normál kerékvágásba. 

Mióta nincs múlthét (azaz három órája és tizenegy perce) azóta nem költözik el a kisGöndör, újra van nemkocsmás munkám is, rájöttem, hogy Min egy héten belül hazajön (és közben kurvahideg lesz), hogy a jövőhéten lesz már iskola végre és most először cinkos mosollyal a szám szélén játszadoztam el a gondolattal hogy A Csávónak nincs csaja.

Hello World, I'm Back!

Egészen furcsa vagyok, rendesen nyügizek a Mostban, hogy maradjunk/ne maradjunk – kis bizonytalanka vagyok, hogy merthát a lover így meg úgy, hátha mégis mosolygok, ha látom –,de amint kilépünk a kapunk és a Göndörke felugrik a bringám csomagtartójára sikítvanevetős hangulat lesz, mi leszünk a Kazinczy utca rémei. Üzletvezetőúr még ajtózárás előtt beenged minket a Jelenbe, még egy kört is kapunk, meg sok sok szóviccet, ilyen hometown ez. lehet, hogy mégsem kéne nekem onnan soha kimozdulnom.

Ma a húgommal voltam.
Tulajdonképpen itt vége is lehetne a bejegyzésnek, mert ez mindent leír.
Az összes csúszdázást, hintázást, fagyit, puszit, kacagást, símogatást, ölelést, apát és helamamát, és göndörkét és azt a mozdulatot, amikor a világon legjobban szeretett lény piciny mancsával belepacsizik a pultosom tenyerébe. ma leegyezettem egy szipcsiszupcsi interjút, még sissoval is leveleztem(!) és sütött a nap és lett pénz és jó a könyvem és mit mondjak még drágáim? van az indokolatlan jókedv, meg van az, amikor minden a maga egyszerűségében csodaszép. denevér ide vagy oda. na ez ilyen nap volt. Traktorkával. Zével. Semmi extra, szimplán csak jó.

Meghalt a kutyám pedig nagyon szerettem. Ilyenek ezek a dolgok, csak úgy meghalnak, anélkül, hogy megkérdeznék, hogy nem baj e. Lehet, hogy hagyom Göndörhajúlánynak, hogy szeptemberben vegyen egy másikat.

Tegnap este, ahogy szoktuk a kocsmából hazafelé kitaláltuk, hogy jaj nincs otthon, tej, meg kenyér, meg egyéb nüansznyi hülyeségek, úgyhogy betértünk a Jobbikos fiúkhoz hazafelé, akik a népszínház utcán a nemzeti érzület kicsiny, ám virágzó szigetét testesítik meg éjjelnappali boltjukkal. Kicsiny meg virágzó, de semmiképp sem boldog, állapítjuk meg mindig Göndörhajú lánnyal, mert ahol mi megjelenünk, ott általában arc nem marad mosolytalan, ámde és azonban itt! Nem tudom, hogy a nagy nemzeti érzület ólomsúlyai vagy széphazánk gazdasági gondjai húzzák e le ezeknek a srácoknak a szájának csücskét, de igazából nem is érdekel már, fogom a zsömléimet és a magyar naranccsal a hónom alatt rongyolok ki a boltból, mielőtt hozzám vágnak egy jobbikos öngyujtót vagy pólót.

Nap: azt mond meg, hogy mit kezdjek az életemmel?
Göndörhajúlány: legjobb, ha folytatod.

Nap: valami elvont dolgog akarok lenni vagy edward scissorshands, akkor megint crazy lesz a hajam
Mormi: legyél szőlő, az vicces és csak különböző méretre felfújt zöld lufik kellenek hozzá
Nap: nem lehetek pingvin? veszek sárga gumikesztyűt oszt cső
Mormi: SZŐŐŐŐLŐŐŐŐŐ ;D
Nap: de én nem akarok szőlő lenni!, az nem szexi
Göndörhajúlány: mert a pingvin az szexi.
Nap: ...
Göndörhajúlány: legyél inkább piroska, bor lesz a kezedben meg süti.
Nap: az mondjuk ütős

Nem emlékszem történt e ma valami vicces, csak a szoctámos papírokra emlékszem, meg arra, hogy kaptam egy Guinnesses bugyit.