Mikor ma százötvenharmadszorra is lemondtam egy családi ebédet, meg egy barátos filmnézést azért, mert a) tegnap hajnalban értem haza,  b) átaludtam az ébresztőt, c) este meg megyek dolgozni (szó szerint és állandóan ezek a nehezítő körülmények) akkor azért rájövök, hogy lehet, hogy A Csávó sem lustaságból/nemtörődömségből/egyéb rémes emberi jelzőkből marad le néhány közös kis pillanatunkról, illetve, hogy valószínűleg én ugyanannyira próbárateszem a körülöttemélők türelmét, mint Luke az enyémet.