Szóval volt idén is A Vörös party, bár egészen minimálban nyomtuk, már nem zeneileg, hanem létszámilag, én mégis nagyon jól éreztem magam.
aztán újból felfedeztük a varázsmondat előnyeit, miszerint a MagyarParancs gyakornoka vagyok. azaz bejutottam az utolsó SzobaSzigetre, ahol A kutya vacsorája bosszantotta a szomszédokat. furcsa érzés, mikor komolyan vesznek az emberek. furcsán jó, még hozzá kell szoknom. ja meg nekem is komolyan köll vennem magamat, nehéz feladat. mindenesetre varga líviusszal cigarettázni kúl, még akkor is, ha mindezt ott kell hagynom egy GossipGirl partyért, ahol az apple majd összes termékét felvonultatják a fiatalok – be kell vallanom, a blogom gyönyörű iPaden – a legcsinibb ruhákban, a legkülönböző drogokról és piákról beszélgetve. én meg csak arra vágytam, hogy hazajöhessek Gerlóczyhoz és beleszagolhassak a könyvbe, ahol a főszereplő napközben a halott húst fogdossa a csemegepultban, esténként meg a fiatal élő lányok combját.
