Amúgy sweet volt tegnap az őrület a coke clubbon. mondanám, hogy ha fizetnének se mennék le ennyi sznob közé, de ingyen is megtettem, úgyhogy talán túlzás lenne.. de semmilyen körülmények között nem fizetnék a fehérhomokjukért, a szar zenéjükért, még a kultumissziójukért sem, pedig könyvet is loptam, aminek fantasztikus a prológja!
szóval a hökösök szintén sweetek voltak, meg eszembe jutott az is, hogy kedvelem a kalózt.
így van ez jól.
az ákos koncert, ami első örömömre véletlenül tegnap volt, inkább ne lett volna, mert akkor nem kell beleütköznöm az úriember nagy arcába, meg ebbe a menőzésbe, amitől sajnos rendesen rosszul lettem, még harcsaveronikát sem hagyta énekelni, pedig a próbán végig azt hajtogatta, hogy mi majd csak kísérni fogjuk.
utolsó napirendipontuk a bejegyzésben, hogy azt álmodtam, hogy Farkas, a felsőszomszéd –aki dobálni szokott krumplival, meg egyebekkel–, otthon is elkezd velem veszekedni, hogy hangosak vagyunk (damn his vulcan hearing!) mikoris arra ébredtem, hogy az ablakom alatt ordít valakinek, hogy milyen csövet hozzon hova. betüremkedik a világ a dreambe.
