Már megint!

Pedig már napok óta én vezettem, a Kinek néz ki emberibben a lába című versenyünkben –gondoltam valószínűleg, amikor egy széllökés eredményeképpen felborultam a lovammal együtt. lehet amúgy, hogy nem is egészen ez járt a fejemben, hanem az, hogy az egyik kezemben telefon van, a másikban magyar narancs —figyelem, csalok!— a harmadikban meg bubifújó, de miértis nem a kormányt fogom épp? mindegy. a történetet úgy adjuk elő mostantól, hogy egy bengáli tigriskölyök karmolászta össze a jobb vádlim, miközben hancúroztunk, és véletlenül sem a fogaskerekek. akartam még mondani valamit, de közben felhúztam magam a központozó írásjelek karaktertáblából való kimásolásán, úgyhogy majd később.