Miután olyan lánynak szeretem (és szoktam) magam gondolni, aki általában tisztában van azzal, hogy mit akar (az élettől, pultosoktól, bicikliktől, hajaktól), mindig megszoktam lepődni, mikor igen könnyen engedek egyes emberek szuggeszióinak, miszerint mit is kéne csinálnom az életemmel, pultosokkal, biciklikkel és a hajammal. persze az is megtörténhet, hogy ezek az egyének, csak hangosan artikulálják azt, amit mélyen magamban eltemetve gondolok – így olyan boldogan engedek ezeknek a szuggesszióknak.
istenem, felfedezni önmagam sekélyességét, mindig nagyon szórakoztató!