Szeretem a szombat-vasárnapokat mostanság. egy tökéletes könyvtár után –értsd: Håkon Kornstad a fülben, nagykarosszékben kuporodva szöveget szerkeszteni a (nemműködő) kandalló előtt– megadva a módját ebédelni: leves, második, bor, kávé és cigaretta. a pincérek meg körbenyalnak, viszlát lédik!, hát mitmondhatnék? fínom.