Szóval úgy néz ki, hogy végre sikerült karót vernem ennek a W7 aktivátornak a szívébe, amit lássuk be nagy megkönnyebbüléssel nyugtáztam délután ötkor, meg éjfélkor és persze nyugtázok még most is, kicsit mintha valaki olyannal kéne együttélnem, aki már féllábbal a sírban van: minden újabb együtt eltölött perc öröm. És most, hogy már tudom, hogy ő meg én így együtt maradunk, neki merek állni az iTunes artworkjeivel meg id3 kódjaival való szöszmötölésnek. funnight!