2013. február 28., csütörtök

azt képzelem, hogy a fény elvégzi helyettem a nehezét. óvatos érintéssel törli le a télvégi fáradtságot a tárgyaimról, a ruhákon a ráncok ficánkolva fürdenek, a füsttől és gondtól nehéz falak levegőhöz jutnak végre -- nincs, aki feltartóztathatná, ahogy robban a tavasz az ablak alatt.