Az a baj a napjaimmal, hogyha egyszer beindulnak akkor nincs megálllás. ilyen ez a budapest. miután ma sokat főszerkesztettem elmegyek a keletibe és puszit adok az érkező húspogácsának, meg az anyukájának, onnan továbbdobbantok financiális megbeszélést tartani az újsággal kapcsolatban, onnan továbblibbenek az mr2be (?!) a sajtospogácsákkal találkozni, mármint úgyértem a sajtós szakiránnyal. a következő libbenés hökös stratégiai megbeszélés, aminek ajánlom, hogy kezdődjön el időben, mert én kilenckor akármivan a jelenben fogok ülni a borommal és hallgatom a kiendét. szóval inkább mégse panaszkodom, mert ugyan teperni kell, de a végén van jutalomjáték.