Hát még ilyet sem csináltam, hogy utólag töröljek bejegyzést? elég lowpoint lehetett a tegnap este, pedig csupa jó dolog történt, amitől egy ideig nagyon kis boldog voltam. aztán valahol hazafelé kicsúsztak a kezemből a dolgok. még jóhogy nem a kormány. mindegy
annalájtnak üzenem, mert nem lehet nála kommentelni a bejegyzésnél, hogy a másik kontinensre való költözés az ilyen last chance dolog, de egyébként működik, ha nekem volt valamikor celluxszívem, akkor azt igen jól fixálta a tény, hogy életem szerelme (ez mindig, minden környezetben ilyen színpadiasan hangzik?!) indonéziába költözött, ahová cirka 340ezer jó magyar forint körül van egy repülőjegy. a no hope a legjobb gyógyszer. persze így is ábrándozik arról az ember néha, hogy mi lesz ha hazajön. de nyilván kevésbé.
(hát mi lenne? elsőkörben megkéri a kezem, és aztán rengeteg-rengeteg szex után gyönyörű gyerekeink lesznek)