Beadtam a jelentkezésemet a köztársasági ösztöndíjra. nyilván az utolsó pillanatban kell minden ilyennek eszembejutnia, de lényeg a lényeg. mindenről szereztem papírt, kissé ugyan akadályozva őrült hökösöktől, akik viháncolva rohangáltak körülöttem, meg locsolták egymást vízzel –gondolom annak előjátékaképp, hogy holnap leőrültködünk a balatonra–, de lényeg a lényeg. amúgy kiderült, hogy tényleg jóarc vagyok, mert A vörös felhívta rá a figyelmem, hogy az átlagom mellett hökös vagyok, meg publikálok, meg végtére még szociális munkát is végzek. úgyhogy hello scholarship, im comming!