Annyira viszket a tenyerem postolás ügyben, hogy a napok óta tartó vívódásomnak megadva magam ezennel feloldom a hírzárlatot és szabad teret engedek a képzelt szerelmi nyáladzásomnak, még akkoris, ha ezzel kockáztatom, hogy kiérdemlem a "2009 pszichobloggere" címet. Igaz, hogy a lebukástól való félelmemben csak kódolva fogom az üzenetet átadni (mert így olyan mintha az információs blokád még élne) de sebaj, remélem érteni fogjátok ha virágnyelven csak ennyit mondok:
Sötétben virágzik a kankalin.
(Amúgy ha nagyon erősen beleképzelem, még fel is vélem fedezni a látens tartalamat miszerint: ó jaj titkosbitkos módon szeretlek! (tudjátok pillangó meg lepkekaki))
