Notebook. Vizsgaidősuck. Agyatlan.

Teljesen jogos apai buzdításra megírom, hogy van nekem ez a notebookom, ami nagyon igyekszik rajta, hogy feladja a harcot ebben a nagyon nagy elvárásokkal rendelkező világban, ahol durván tolom egésznap az msnt, a chromeot és néha a photoshopot meg a power dvdt.

Namost ez a szerényképességű szerkezet tanúja és áldozata volt annak az ideggyenge pillanatomnak, mikor a vizsgaidőszakban rókakoma valamely netes jegyzetének átrágását megunva eldönöttem, hogy na most akkor a gép olvassa nekem tovább hangosan, én meg majd jól csinálom a semmit. Okos lány lévén beállítottam, hogy a rendszergazdi vak, így a narrátor mint kisegítő lehetőség jól felolvas nekem mindent. Azóta is. Mert ez a GizdaVista okosan megjegyezte vakságomat és nem is enged belőle. Szerinte szemműtét sem segíthet rajtam, nincs Esmeralda karrier a horizonton, de ha van is, mondjak le róla. Úgyhogy gépindításkor én és környezetem mindig azt a fantasztikumot élhetjük át, amint a notebook közli velem baromi vontatottan és mély hangon, hogy nerrrétööörr nésölájzölééésööön, vagy valami ilyesmit. És akkor az emberek még mindig képesek meglepődni rajta, hogy milyen hülye vagyok.