2013. február 18., hétfő

Mindig érezhettem, hogy szeret velem lenni. mindig tudtam hozzá menekülni mindenből, a legviccesebb persze, hogy még őelőle is őhozzá menekültem. most pedig itt állok, a kiüresedett térben, mint valami ködös kiszögellésen, és kiáltozom, bele a semmibe, köröttem mind a nagy hegyek és a lég.