2012. november 19., hétfő

Undorítóan boldog vagyok.
Fojtó szorítás ez, értetlen düh utáni oldás. Könnyebbség a szervezetnek, kis levegő, kedves símogatás. A letagadhatatlan, amiről közöttünk nem lehet vita. Küzdhetsz, lehetsz gyáva, de nem tudsz valódi távolságot tartani, nem is akarsz, hiányérzet van, igény, vágy.

Olyan szokatlanul rózsaszín a világ, a kurva nagy nyugodtság, az olyan szokatlan.