Igazából arról akartam írni, hogy mekkora fájdalom lesz úgy bemenni az ikeába, hogy nem vehetek semmit magamnak, de közben elkalandoztam, hogy mit veszek majd fel – nyilván aidát (akit ma már nem linkelek be)–, és aztán valahol ott lyukadtam ki, hogy milyen jó lenne ma hazaérve elmesélni a fiúmnak, hogy milyen volt az első értekezlet, amit tartottam. azt hiszem, az agyam egy one way street.