Ma így.

Szép volt a tánc, szép, hogy túléltük, a legjobb dolgoknak mindig rosszkor van végük dúdoltam egész nap, meg éreztem azt is, hogy furcsa ez így a semmivel telten, itthagytad magad és elvittél engem belelovalltam magam mindenbe, amit ilyenkor érzeni szoktam. Aztán szaladni fűben, derékig érőben csöppentem át abba a másik világba hirtelenül, ahol megélem én az életet, az illatokat s a színeket. Jobb is így.