Amúgy azt is el kell mesélnem, hogy Harry Winston kalandjai ma úgy folytatódtak, hogy a marketing órám után ott felejtettem az előttem lévő széken, majd az utolsó előtti órámon, mikor visszakerültem a terembe széttaposott gliszta alakzatban leltem rá a padlón, ezután újból lényt gyúrtam belőle, de aztán a parkolóban leesett a csengőmről, úgyhogy fényes kalandjaink így értek véget; míg nem kapok egy kiló BlueTecket iskolai pénzből, vagy egyéb jótékonysági adományból.