2009. április 2., csütörtök

Eszik. NosztalgiaIntézménye.

Szóval a kellemesen telő rokonlányos séta után rávetettem magam a konyhára és csináltam magamnak májkérmes kenyeret lilahagymával, ahogy madárember csinált nekem zsóryban mikor halálomon voltam az unbedingt után. és az is eszembejutott, hogy a fiúk hagymás rántottája mennnyivel finomabb volt mint a lányok által elkészített nagyon demokratikus módon semmi érdemlegeset -tánmég sót se- nem tartalmazó rántotta.