2007. szeptember 30., vasárnap
Music
és az AcusticEnemy is amire eszméletvesztésik tudnék táncolni, kicsit olyan volt mintha nem is én lettem volna, hihetetlenül jó érzés volt.
Amúgy most ezek a Csá, Misi! és a Vologda Vr. megy nálam :) versengenek, hogy melyiket hallgassam. :)
Am pénteken vologda a roktóberfeszten, amivel az van, hogy Boti nem jön haza. Tehát egyedül maradunk, én a vágyaim, meg a vágyaim tárgya. vicces lesz..
2007. szeptember 27., csütörtök
Fucking Dreams
És titokban a szemhéjjam alatti sötétben csókolózunk, ő meg én
Dream
Hogy ott áll előttem, mosolyog, megfogja a kezem és azt mondja, hogy szeret, hogy legyek vele, hogy megcsókol és hogy ott fekszem a mellkasán és nem csinálunk semmit csak beszélgetünk néha. Éljük a kis életünket.
És ebből ébredni bele az életembe.
Fúj.
2007. szeptember 26., szerda
Értekezés Rólunk.
Olyan hihetetlen. Hiszen az emberek közül olyan sok szép, kedves, szerethető.
És mégis, kedveljük az embereket de nem szeretünk bele mindbe.
Hányszor vágyik egy emeber arra, hogy szeressék, hány emberben látja azt az embert akit mindíg szeretni tudna, akit boldoggá tudna tenni.
És mégis. Amikor nem szeretnek viszont olyan ritkán vagyunk képesek, szépnek, okosnak, vagy kedvesek érezni magunkat. Hiszen -egészen bután- azt gondoljuk, hogy azért nem szeretnek mert nem vagyunk elég jók.
Amikor nemet mondunk valakinek, nemet mondunk egy másik életre, ahol ő karolhat fel minket, ahol ő simogat álomba. Egy másik életet választunk magunknak, és neki. Be kell ismerni hogy amikor valaki megnyílik felénk, - amikor kitárulkozik és elmondja a legféltettebb érzéseit, a szerelmét a vágyait- megadja azt a lehetőséget, hogy mi döntsünk az Ő életéről. Az emberek hányszor enegedik meg másoknak, hogy beleszóljanak az apró cseprő dolgaikba(?), ez is mennyire mutatja, hogy bízik bennünk, hogy vágyik ránk. És a legfontosabb, hogy elfogadja a döntésünk.
És mi mégis, másik világot választunk, neki is magunknak is.
De rájövünk ugyan, hoyg rosszul döntöttünk?
Az íriszemre vésve
és beszívni az illatod,
hajaddal takarózni
és becsukni szemeidet egy sóhajommal,
könnyeimet itatni veled
és nézni ahogy nézel,
ennyi csak.
és nem vágyom másra
csak, hogy
éltessük egymást
a névtelen
világban
ahol helyem a
Te zárt kezeid közt lelem.
ennyi csak.
Amiknek ma sikerült eljutni hozzám.
Ha nem jönnél mégsem
Mindig kerestelek.
Pedig volt idő Kedves
mikor Bűnben elmerülve,
Vad Alkohol Kígyó
ölelt körbe.
Nem mindig.
Csak hétfőtől péntekig.
S idegen nők izzadták belém
sápadt monogramjaik.
Ma már másra vágyom.
Szirmokon térdepelve várom Érkezésed.
Kis lámpásaim gyújtom,
hogy majd megtalálj az Éjben.
Harang hangjába öltözöm
úgy kísérlek a Szélben...
S kérem az Urat
ha végül,
nem jönnél mégsem
bocsássa meg utolsó,
szörnyű tévedésem.
Olykor
Olykor bekopog a Gond.
Széket húz lassan az asztalomhoz...
S én nem tudom
mit mondjak neki,
s mitől ismerős hallgatása
a jelenléte,
a mosolya,
a szája,
mikor ágyam veti meg éjszakára
s gyűrött noteszében
könnyeim kipipálja.
A simple Day
Mostmár sokkal kevésbé biztonságos az életem.
Nagyon jó órát tartott ma is... Szeretem József Attilát is :)
Ofőn kiválasztottuk félig a szalagot de most a legtöbb ember a zöld felé húz...
Ha eldől majd berakom hogy gyönyörködhessetek....
A Délutánt Lnal töltöttem és tök jó volt, voltunk bankban, itthon, könyvtárban, pizzázni, boltban...és tök jó volt és egy pillanatig sem feszélyezett a társasága, és nem unatkoztam, és nem zavart ha nem bezséltünk...tök jó volt.
A Csá,Misi!re vissztérve az énekesnek olyan hihetetlenül jó hangja van, hogy amikor belebeszélt a mikrofonba nem hittem el, hogy ő fog énekelni mert a beszéd hangja az énekhez képet nagyon rossz.
2007. szeptember 24., hétfő
Csá,Misi! : Nu swing
Házad előtt álltam
az utcán, fáztam
Integettem, ugráltam,
hátha észrevesztek
Leszóltatok föntről valamit -,
tökmindegyNem ez a lényeg,
ide nézz!Most is ezt csinálom
Folyton a pórázomat rágom
Emberek! Végre közétek érek
Hát persze hogy kiabálok
Vegyüljünk el, szóródjunk széjjel!
Vadászni jöttek a nyulak a városba éjjel
Vegyüljünk el, mint a só a levesben
Metróban oldódom cseppfolyós közegben
Áll a villamos, - pára a testből-
Csapódunk le, mondjuk egy női mellre!-
Vagy egyszerűen csak az üvegre, édes
Annak is inkább a külső felére
Állandóan csak a pórázod rágom
Csináljad te is, hát ezt kiabálom én
Vegyüljünk el, szóródjunk széjjel!
Vadászni jöttek a nyulak a városba éjjel
Csak így, szárazon
Elküldtök a picsába,
szevasztok! 'csába!
Jó nektek, a Balatonon
A hekketeket telepisáltam
Imre bácsi elcsúszott a jégen
Tíz kiló burgonya mind szerteszéjjel
Ó, potato!
Mérgezett nyilam az éjfekete szélben
Tarka pultra firkálta a kocsmában az élet
Éjfekete élet, birkában féreg
Eltévedt, elszaladt, nem látta senki már egy éve
Vegyüljünk el, s
zóródjunk széjjel!
Vadászni jöttek a nyulak a városba éjjel
Boris
Nap üzenete:
ennyi...
Nap üzenete:
csak elmeséltem..még soha nem akart senki megcsókolni...*
NT üzenete:
a lelkem...
NT üzenete:
nem e?
ezt csak úgy mellékesen hogy, ti is lássátok milyen jó is nekem.
Még neki esik rosszul...szegény lelke...
*Gyk.:idegenre gondolok (a blogger megjegyzése)
2007. szeptember 21., péntek
2007. szeptember 20., csütörtök
Zs; Pest; L
ezt most nem támasztom alá példákkal és érvekkel :)
de higgyetek nekem!
Most leléptem...egészen Pestig megyek és hétfő reggelig haza sem jövök :) sok puszi
L nak köszönöm h megint eljött velem nyakláncba köveket meg ilyesmiket nézni jó kis délután volt:)
2007. szeptember 19., szerda
Szárnyak
"Valaki fessen nekem szárnyakat!", hogy arra repüljek ahol olyan életem lehet mint amilyet álmodom."Valaki fessen nekem szárnyakat!", hogy kiszakadhassak a világból.
"Valaki fessen nekem szárnyakat!", hogy ha már a jelenlétemmel nem tudom repülésre késztetni az emebreket, akkor had mutassam meg nekik milyen is lehetne ha hagynák.
"Valaki fessen nekem szárnyakat!",hogy hangosan zokoghassak egyedül, mert odafenn nem hallana senki sem, és nem látszódnának a könnyeim.
Kilincs

Az életem legnagyobb részét Minnel életem le rengeteget voltam vele, szeretem is nagyon...
Az utóbbi két évben Toul Syes tölti ki a napjaimat
Most mindketten kiszakadtak az életemből, betegség illetve költözés miatt.
Más emberekkel járok haza, más emberekkel megyek órára, másokkal megyek sütizni, más emberek mellett ülök, más emberek lakásában érzem jól magam.
Furcsa új, izgalmas és kicsit szomorú érzés.
Úgy érzem magam egy kilincs, aki már hozzáidomult a ház lakóihoz, szereti ahogyan rásimúl a tenyerük, ahogyan használják.
De most új lakók költöztek a házba. Akiknek egészen másmilyenek a kezeik, akiket ki kell tapasztalni… És ez a kilincs élvezi az újat, de hiányzik neki a régi kezek ’jólmegszokottsága’, a bőrük érdessége, és a mozdulat ahogyan kinyitják vele az ajtót.
2007. szeptember 18., kedd
Szeret nem szeret?

Es feküdtem az ágyán és csevegtünk, és bekentem a fájós hátát, és főztünk vacsorát és ittunk teát és hallgattunk zenét és mondtam verset és kaptam könyveket és nevettünk...
ezt az életet akarom csókokkal ölelésekkel....őszninte "szeretlek"ekkel.
és ha én lennék a barátnője vennék nekünk sapka sál szettet és én hordanám a sálat ő meg a sapkát.
2007. szeptember 17., hétfő
Drámára
Ottlik Géza Iskola a Határon
„Igaz, hogy mindjárt lerajzoltatta velem a főallét és a vesztibült a cím alá. Elégedetlen voltam az első rajzzal, de nem szóltam semmit, mert Medvének tetszett. Bámulta, hogy én egészen másképp rajzolom, mint ahogy ő rajzolná. Egyetlen vén fatörzset próbáltam megcsinálni, a kiálló, vastag gyökereivel. Nehezen ment. Könnyű azt mondani, rajzoljam le a főallét, csak úgy. De szeretném tudni, hogy hogy a lópikulába?
Volt ott lámpaoszlop, pad, a középtáján egy kőből rakott kis emlékoszlopféle. Télen hó borított mindent, nyáron áttört a napfény a lombokon, úgyhogy az úttest két oldalán, a magas töltéstől jobbra-balra, bent a park ölén, fogollyá vált önálló fényöblök keletkeztek, önmagukba visszavert, opálos zöld izzással, amit nem lehet lefesteni, mert csak a világítás játéka volt, csak annyi, mint egy könnycsepp párájának az emléke a feltekintő pillantásunkban, volt is meg nem is, s mégis benne porzott a tágra nyílt égbolt minden káprázata, és ahogy szomjasan itta, szívta, nyelte magába az ember, tisztán lehetett érezni a földi létbe áramló végtelenség erejét.”
Berlioz szerelmi vallomása (részlet)
szerelemmel szeretni,
értelem és remény nélkül.
Talán éppen a reménytelenséget űzni.
A szerelem a költészet nyers anyaga,
angyali szavalat ős örömforrás,
kín bokor hűsítő jelbeszéd.
A szemed, a szemed. A szád.
Anyagtalan test,
óhaj nélküli epekedés,
álomtalan éjjel,
egyszeri varázslat
ritkán jön hamar múlik,
minden bölcsességet nélkülöz,
vak és valódi,
parttalan és nehézkes
bátortalan és követelőző.
Szatén szalagok lobogása fogja össze,
mámor fűszerezi,
és titkos zenét dúdol.
Merőleges az életre
párhuzamos a halállal,
mindig egyetlen mindig igazi,
tétova szándék veszélyes és tilos,
és örök.
Ahogy te meg én nem lehetünk,
csak egyetlen pillanatra...
most vagy soha.
Mese mese mátka
Én: -Iskola a határont.
NT.: - Nyasgem.
Én: ... ? ....
NT.: - ... vagy még itt nem tartasz?"
Tegnap hagyma szeletelés közben elmetéltem a középső ujjamat...kicsit nemjó
Az ujjak szerepéről a társadalomban bővebben itt.
Megint egyedül vagyok. De hétévégén Pest! :) Várom már nagyon :)
A holnapi drámára verset prózát és dalt kell vinni. az az érzésem, hogy vicces lesz.
2007. szeptember 16., vasárnap
New Designe
remélem mindenkinek tetszik az új összkép
Én is megpróbálok megváltozni a blogommal együtt.
El KELL hogy felejtsem, mert ha sokáig kell éreznem beleszakad a szívem abba amit most érzek.
Egy reggeli
Tébolyba született bele az éj,
hangzavarunkban bújtál mellém,
s titkos mosolyommal öleltem arcodat.
Öleltem testedet és lelkedet az úton,
nem járt arra senki, csak feküdtél
és én féltem, és jó volt.
Magam darabjait
ott hagytam neked éjszakára,
hogy vigyázzák álmodat,
de elraboltak tőlem, és
már csak az ezüst könnyek
vagdalták arcomat
az új utamon,
mert a lány szuszogása
s pillájának rebbenése
késztetett menekülésre.
2007. szeptember 13., csütörtök
2007. szeptember 12., szerda
2007. szeptember 11., kedd
Széljegyzet egy megnyitóhoz
Mert ha mosolyra nyílik a szám
néma mosoly az,
a lelkemé
vagy épp a tiéd?
hangtalan lesem jövetelét,
hogy ebből az átkozott csendből
a világba robbanhassak ki ,
a szemeden, a pórusaidon át.
És lágy tánccal ünnepeljem
a ujjaink nászát,
a mézek keveredését.
S mikor hajainkat
senki már szét nem választhatja,
akkor álmodom
halántékodra tapadva
kedves kis bolondságokat.
"Köszönöm"
De amikor ez a szó igazán meg van töltve érzelemmel azt lehet érezni. akkoris ha leírva van, olyankor az ember szeme megtalik könnyel és szipogni kezd aztán gyorsan másfelé nézeget és gonol nehogy komolyan vegye az érezlmeit aztán sírás legyen a végén. :)
Ma volt kiállítás megnyitó, kevesen voltak, de jó volt.Köszööm azoknak akik ott voltak. :)
Drámán a tanár zseniális ő meg fogja tudni muatatni az utat hogy merre kell mennem.
2007. szeptember 10., hétfő
Amikre nagyon vágyom..
A ház a tónál és a Lora újramegnézése
hogy jó legyen nagyon a dráma
egy hétvége Bvel pesten
időt olvasásra
színes nyomtatóra és sok sok fotópapírra
szerelmet
Délutáni programok
az anyjuk p*csáját...de most őszintén..
mikor először voltam (két éve) még csak 1200 volt....
am volt ma vokál és tök jó volt és nagyon szeretem Lt :) olyan jó vele énekelni
a másik Lt is imádom és jön vokálra és cuki és :))))
Monk még fél de jó lezs ez én tudom..olyan jól esett ma énekelni...:) és azt mondta tiszták vagyunk! :D
2007. szeptember 9., vasárnap
The Game
B pesten van már...stúdióznak...lesz menő hanganyaguk :) pénteken este hazajön...szombaton koncert Barifelhőcs...
tegnap tabuztunk
B:- nincsenek szülei
BAnyu: - árva
B:-igen és az elejére lólépés
BAnyu:-L?
B:-Igen
a megfejett szó... Lárva :)
2007. szeptember 6., csütörtök
Semmise...:)
szertem Dr. Houset meg Bt. :) és ha már itt tartunk akkor Tt is :)
A botrányos irodalom órai viselkedésünk miatt a magyar tanár kirohant...
állítólag miattam meg még valaki miatt.
Nem mondom, hogy jó voltam....de akkoris... most kicsit hamar felkapta a vizet...érzéseim szerint.
Amúgy nem nagyon érdekel csak remélem ProcLac nem lesz szomorú emiatt...azt nagyon nem szeretném...
Most meg gürcölök a másféloldalas értekező fogalmazásommal a Párizs az én Bakonyom című nagysikerű alkotásról...meg utána matek meg angol házi...meg megkell tanulni az aradi 13mat (újra) potyaötösért.
úgyhogy megyek és tanulok.
2007. szeptember 4., kedd
Kis köd, szemerkélő eső.
Mert ha esik nem látszik, hogy sírok.
És, hogyha mosolygok akkor sokkkal jobban örülnek neki az emberek. :)
Mosolyogjatok ti is az esőben.
2007. szeptember 3., hétfő
School
De aztán nem. Már most tudom, hogy nem.
Hogy ez az egész nemsokára végetér.
Anniyra otthonos, igazi...itt olyan vagyok amilyen és utálnak érte vagy pont, hogy szeretnek...
De soha senki nem mondja meg, hogyan tegyem, vagyépp, hogyan ne.
Itt igazán önmagam vagyok...igazán igazán igazán otthon vagyok.
Pedig a világon két helyen vagyok otthon Az egyik egy albérlet valahol az ifiház és a vian között, a másik a Herman.
2007. szeptember 2., vasárnap
Kuka
Zs. elkezd velem veszekedni hogy nem vittem ki a szemetet a fürdőszobából.
Pedig tisztán emlékeztem, hogy kivittem. Közölte, hogy nézzek szét jobban ott a másik kuka...
Kivittem...de hát a fene gondolta hogy 2 kuka van egy fürdőszobában.
Zs. másfélóra mulva rámripakodik , hogy milyen dolog , hogy már szólt és nem vittem ki azóta sem a szemetet.
Vagy én bolondultam meg vagy ő... gondoltam.
Felmegyek a fürdőszobába.
És nem vittem ki a szemetet!
De hát ki a fene gondolja, hogy egy 6négyzetméteres területen ahol még kád is van meg csap meg wc meg mittudomén...oda betesznek 3 kukát.
Pedig be.
